Szöllősi Eszter elnök +36 30 441 1854 | Majoros Zsuzsa elnökhelyettes +36 30 275 6239 info@buzaviragegyesulet.hu

„Ha a gyermeknek nincsenek akut tünetei – például csalánkiütés, allergiás duzzanat – vagy az életminőséget jelentősen rontó panaszai, akkor nem jelenthet hátrányt, ha a biztos szakvélemény megszületéséig normál menüt kap a közétkeztetésben. A közösségbe nem járó, otthon maradó kisgyermekeknél föl sem merül ez a probléma, hiszen ott nyilván a szülő tudja szabályozni, hogy mi kerül az asztalra – fogalmazott a főorvos, aki az allergiagyanús gyerekek ellátásának, kivizsgálásának kapcsán két példát említett. – Közösségbe járó és otthon maradó gyermeknél is a háziorvos közbenjárásával történik az első lépés. Ha akut allergiás reakciót vagy súlyos tüneteket tapasztal, akkor sürgősségi ellátást kérhet az általános gyermekgyógyászati ambulancián. Ennek keretében hamarabb sor kerülhet a teljes kivizsgálásra is. Amikor azonban krónikus tünetekről van szó – például hígabb széklet, viszketés -, és a háziorvos nem talál megoldást a problémára, akkor beutalhatja gasztroenterológiai rendelésre a gyermeket. Itt először felmérjük a tápláltsági állapotát, szomatikus fejlettségét, a laborvizsgálat alapján pedig kiderítjük, van-e valamilyen hiánytünete. Ha jól táplált és fejlett a gyermek, akkor a kérdéses élelmiszert 4 hétre kivonjuk az étrendből, majd visszaterheljük. Amennyiben már az elvonástól megszűnnek a tünetek, akkor nincs terhelés, hanem másfél- két éves koráig, szoros felügyelet mellett diétáztatjuk a gyermeket. Ha igazolást nyer az allergia, akkor adjuk ki a szakorvosi igazolást arról, hogy a közétkeztetésben diétás étrendre van szükség. Ám, az elvonásos diéta során is adhatunk igazolást, amelynek birtokában a szülő kérheti, hogy bizonyos ételeket ne kapjon meg a gyermek a kivizsgálás idejére. Jók a tapasztalataim, az intézmények részéről megvan az együttműködés – tudtuk meg a főorvostól, aki fölhívta a figyelmet arra: az allergológiai kórképeket nagyon nehéz száz százalékosan kimutatni.

Még a magánúton kérhető eljárások, tesztek – amelyek akár több tízezer forintba is kerülhetnek – sem tudnak pontos eredményt adni, inkább csak tájékoztató jellegűek. Ezért sem célszerű például ilyenek alapján speciális étrendet kérni a közétkeztetésben és a gyermeket sokszor feleslegesen megfosztani az egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen alapélelmiszerektől. A főorvos szerint táplálékallergia gyanúja esetén egy éves kor felett mindig szükség lenne egy teljes és átfogó gasztroenterológiai kivizsgálásra, amellyel megóvnák a gyermekeket a ─ tapasztalata szerint ─ sokszor feleslegesen folytatott és igényelt diétától. …..

– Gyermekkorban, 0-6 éves kor között 6-8 százalékban fordul elő táplálékallergia, amely 6 éves kor felé fokozatosan csökken, körülbelül 90 százalékban teljesen megszűnik. Ez abból is adódik, hogy megerősödik a gyerekek immunrendszere, s toleránsabbá válnak az ételekkel, azok összetevőivel szemben. Abban, hogy egyre gyakrabban derül ki valamilyen ételallergia vagy érzékenység, nagy szerepe van egyrészt annak, hogy a szülők már jobban figyelnek a tünetekre. Másrészt a környezeti tényezők, az életmód is befolyással vannak a kialakulására – fejtette ki Tokodi István, aki hozzátette: az étkezési szokásokból is adódóan a tehéntej-allergia fordul elő a leggyakrabban, az esetek 50 százalékában. Ezt követi az allergia vagy érzékenység a tojás, a glutén kapcsán. Az sem mindegy persze, hogy allergiáról vagy érzékenységről, azaz intoleranciáról van szó. A főorvos szerint ezzel sincsenek mindig tisztában az emberek, főleg a tej kapcsán. Az allergia egy immunreakció, erősebb tünetekkel járhat. Az érzékenység mögött nem áll immunreakció. Mindkét betegség jóindulatú, s lehetnek a hátterükben genetikai okok, mindkettő lehet átmeneti vagy tartós.”

Forrás: https://www.feol.hu/hirek/igazolassal-kaphato-dieta-1778781/