Szöllősi Eszter elnök +36 30 441 1854 | Majoros Zsuzsa elnökhelyettes +36 30 275 6239 info@buzaviragegyesulet.hu

Az autizmus az egész személyiséget átható, szaknyelven pervazív fejlődési zavar. Az agyi működés súlyos, alapvető fejlődési területeket érintő zavara, amely egész életen át fennmarad. Három fő területen okoz minőségi károsodást. A kommunikációban, a társas kapcsolatokban és a rugalmas viselkedésszervezésben, gondolkodásban.

E fejlődési zavar kialakulása még nincs tisztázva, de nagy valószínűséggel a génekhez köthető. Továbbá az idegrendszer korai ártalmának, illetve genetikai és környezetei hatások együttes jelenlétének a következménye. Tünetei, megjelenési formái igen változatosak, nincs két egyforma eset. Ezért a segítségadás módja és tartalma sem lehet egyforma, egyénre szabottnak kell lennie.

Az autista emberek a megszokott környezet változását nehezen tolerálják, az ingerekre szélsőségesen reagálhatnak. A napi rutinban sokszor irányításra szorulnak, melyben fontos szerepe van a nem verbális eszközöknek is, mint a piktogramok, a strukturált, logikus térszervezés, a teret értelmező színek használata.

A klinikai kép igen sokféle lehet, az autizmus súlyossága, az értelmi színvonal, az egyéb képességek, illetve fogyatékosságok és a gyermek személyisége függvényében.

– Izolált típus: szociális környezetről nem vesz tudomást, kapcsolatot nem tűr, szemkontaktust nem vesz föl, nem beszél, vagy csak sztereotip módon, funkcionális cél nélkül. Tartását, mozgását, aktivitását is bizzarrériák, szimpla, főleg mechanikus sztereotípiák jellemzik. Számos halmozottan sérült, értelmi fogyatékos gyermek tartozik ebbe a csoportba. Prognózisa a legrosszabb.

– Passzív típus: viszonylag jó értelmű, inkább a feltűnő passzivitás, mint a bizarr viselkedés jellemzi, szociálisan nem kezdeményező, de közeledést eltűr, ezért a fejlesztés esélyei ennél a csoportnál a legjobbak.

Bizarr típus: viszonylag jó verbalitás és értelem, esetleg a normálist is meghaladó mennyiségű szociális kezdeményezés jellemzi ezt a csoportot. Kapcsolataik nélkülözik a kölcsönösséget, a partner személyiségének figyelembevételét, felületesek. Közeledéseik gyakran inadekvátak, sztereotip jellegűek, pl. tartalmukban (azonos, vagy azonos témakörű kérdések sztereotip özöne, személyi adatokról, közlekedésről stb.).